A termőföld felkészítése a télre - Tudatos tápanyag-utánpótlás
A növényeknek is, mint minden élőlénynek a fejlődéshez energiára van szükségük. Ezeket a fényből, levegőből, vízből és a talajból nyerik ki. A termesztett növények elsődleges tápanyagforrása a talajban található szerves anyagok; növényi maradványok. De a legfontosabb tápanyag mind közül a nitrogén, foszfor és a kálium. Lássuk, milyen teendőink vannak ősszel: hogyan készítsük fel földönket a télre, hogy a jövő tavasszal energiával telve kezdhessünk neki az új szezonnak?
Az évről évre sikeres gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen a tápanyagok körforgásának ismerete. Aki jól ismeri a folyamatot, az tisztában van az általa termesztett növények tápanyagigényével, ezenkívül annak a tudásnak a birtokában is van, hogy a talajból elvont tápanyaghiány hogyan mérsékelhető és visszajuttatásuk mennyire fontos és nélkülözhetetlen.
A növények számára legfontosabb tápanyagforrás a talaj szervesanyag tartalma és nekünk gazdálkodóknak mindent meg kell tennünk a talajban meglévő szervesanyagok mennyiségének növeléséhez.
A termő ültetvények trágyázásával feltöltjük a talaj tápanyagtartalmát, megfelelő összetételben biztosítjuk a talajban szükséges tápanyagokat a növények számára. Kiemelt szerep jut a fenntartó trágyázásnak az álló kultúrák esetében. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nemcsak az adott év termésmennyiségét és -minőségét, hanem a következő év termését is befolyásolja!
A növénytermesztésben a magas tápanyagtartalom, a kedvező kémhatás és a jó vízgazdálkodás olyan sajátosságok, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. De ez fordítva is igaz, a tápanyagszegénység, a savanyú kémhatás, rossz vízgazdálkodással párosul.
Mi a teendőnk az ősszel földjeink esetében? Milyen munkákat kell elvégeznünk ebben az időszakban?
Ősszel, több lehetőségünk is van attól függően, hogy melyik technológiát használjuk a földművelés során. Használhatunk No Till vagy minimum Till technológiát - ami annyit jelent, hogy forgatással vagy minimum forgatással művelő technológiával dolgozunk - vagy ezek közül egyiket sem használjuk.
Ezek a csapadék, illetve a talaj nedvességtartamának megtartásra szolgáló technológiák.
Különbséget tehetünk az alapján is, hogy milyen növényt termesztünk. Nem mindegy, hogy betakarítás után egy alapvetően tavaszi vetésre szánt területről beszélünk vagy egy őszi vetésű területről van szó.
Az őszi vetésre szánt területek esetében nagyon fontos a megfelelő talajelőkészítés, magágy előkészítés, amennyiben szükséges tápanyagutánpótlás.
A tavaszi területeknél a talaj lezárásán felül nagyon nincs más teendőnk. A lezárás során a talajból elpárolgó nedvességet zárjuk a földbe megakadályozva a kipárolgást.
A talajkondícionálás – amit szintén ilyenkor végezhetünk el – történhet humuszos, aminosav alapú vagy különböző gombák vagy baktériumok által egyaránt. Sok esetben még a tavaszi vetésű területek esetében is érdemes elvégezni.
Miért van szükség ilyenkor a tápanyag utánpótlásra a termőföldeken?
Hogyan tudjuk a leghatékonyabban a tápanyagokat az ilyenkor kimerült talajba juttatni?
A növények életük során tápanyagokat vesznek fel a talajból és mint tápanyagforrás ez sem kimeríthetetlen. Ezeket kell visszapótolnunk. Ezt megtehetjük műtrágyával, híg- vagy szervestrágyával, takarónövénnyel esetleg zöldtrágyával. A növények által felhasznált tápanyagok mennyiségét a talajban a talajerózió is csökkenti, valamint a talaj ph-értékének eltolódása a savas vagy lúgos irányban sem tesz jót a termőföldeknek.
Fontos még a talaj szerkezete, típusa is. Ezek mind-mind befolyásolják a tápanyagok mennyiségét és sokszínűségét a talajban. A növénytermesztés során ezeket a mikro-, makro- és mezoelemeket valamilyen úton-módon pótolni kell és ezt a már fent felsorolt módon tehetjük meg. Amennyiben ezt nem tesszük meg, a növény fejlődésére és a termés mennyiségére is ki fog hatni.
A szántóföldek esetében hibás az az elképzelés, miszerint az állattartás során felhalmozódott szerves- és hígtrágya, bár nélkülözhetetlen, de nem elegendő önmagában erre a célra. Ezért érdemes használni különféle műtrágyafajtákat, zöldtrágyát. Jó megoldás lehet a szármaradványok bedolgozása is a talajba. Ezen felül magas szervesanyagtartalmú készítményeket is használhatunk akár pellet, akár folyékony vagy por formában. Kiváló talajkondicionáló készítmény a Humin Force, de a talaj nedvességmegtartó képességét a Vízőr használata is nagymértékben javítja.
Azoknak, akik otthon gazdálkodnak és magaságyásuk van, milyen lehetőségeik vannak a talaj tápanyagtartalmának megtartására, fokozására?
Számukra is pontosan ugyanazok a lehetőségek kínálnak megoldást a tápanyagok pótlására, mint a nagy termőföldet gazdálkodók esetében. A magaságyásnál sem mindegy, hogy milyen növényt termesztünk benne. Az otthoni növénytermesztésnek van egy hatalmas előnye. Amennyiben megtehetjük a konyhai hulladékot gyűjtsük össze egy komposztálóba. Szóba jöhetnek a gyümölcs- vagy zöldségmaradékok, tojáshéj, de még a kávézacc is.
Ezeket bedolgozva az ősz folyamán vagy a tél végén a magaságyásunk talajába növelhetjük a talaj tápanyagtartalmát, valamint ezzel csökkenthetjük az általunk termelt konyhai hulladék mennyiségét is. Amennyiben ezt nem tudjuk megtenni úgy a különféle talajkondicionálók és a magas humusz tartalmú pelletek jöhetnek szóba. Ezzel tudjuk a magaságyás talajának minőségét javítani.
Hogyan tartsuk meg a tápanyagokat a talajban?
A megfelelő időben történő szervesanyagutánpótlás a kulcsa az egésznek.
Például egy nitrogén tartalmú műtrágya esetében a nitrogén egy gyorsan bomló és illékony vegyület, amit, ha egy csendes eső előtt szórunk szét a földeken trágya formájában akkor az szépen beszivárogva a talajba és a gyökérzónában fog tudni hasznosulni. Ha a szárasság kellős közepén szórjuk ki, akkor annak döntő hányada elpárolog és nem jut a talajba.
A huminsavak talajba juttatása is döntő fontosságú, mert a táptalajban megtalálható szerves vegyületek jobb felszívódását eredményezik. A szén megtartása a nitrogén mennyiségét is fokozza a talajban ezeket pedig a leginkább a No Till vagy minimum Till technológiák biztosítják a legjobban. A kevésbe forgatott talaj sokkal jobban megtartja az ásványi anyagokat és a talajban található nedvességet is.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a termőföldeken az ősz beköszöntével sem ér véget a munka. Attól függően, hogy milyen a talaj típusa, a termeszteni kívánt növény fajtája és az általunk alkalmazott technológia nagyban befolyásolja az elvégzendő munkát.
A földek tápanyag-utánpótlására rendelkezésünkre állnak a különféle összetételű műtrágyák, híg- vagy szervestrágyák, takarónövények, zöldtrágyák. De, a szántóföldek esetében tévhit, hogy az állattartás során felhalmozódott szerves- és hígtrágya felhasználása elegendő önmagában.
Használjunk különféle műtrágyafajtákat, zöldtrágyát. Jó megoldás lehet a szár maradványok bedolgozása is a talajba. Használjunk magas szervesanyagtartalmú készítményeket akár pellet, akár folyékony vagy por formában.
Érdekesnek találta cikkünket? Olvasson még többet nálunk!
Kapcsolódó termékek
