Első és talán a legfontosabb követelmény, hogy terméseinket a megfelelő érettségben takarítsuk be. A megfelelő érettség a zöldségek esetében akkor következik be, amikor a termés elérte a fajra és a fajtára jellemző színt és méretet, néhány kabakos kivételével, mint az uborka, a cukkini, a főzőtök és a csillagtök, amelyeket zsengén szedünk le, azaz amikor még a magok nem fejlődtek ki.

A gyümölcsök esetében kétféle érettséget különböztetünk meg, a szedési és a fogyasztási érettséget. A szedési érettség nem könnyen határozható meg, hiszen a gyümölcsök szedési idejét befolyásolja az, hogy azonnali fogyasztásra, szállításra, élelmiszeripari feldolgozásra, tartós vagy átmeneti tárolásra vár-e a gyümölcs a szedést követően.

Ha a gyümölcs beltartalmi jellemzői, íze, zamata, mérete és fedőszíne is megfelelő, de húsa még kemény, akkor 2-5 napos tárolást még károsodás nélkül elvisel. Azonban több hetes vagy több hónapos tartós tárolásra csak az utóérő gyümölcsök és zöldségek alkalmasak. A gyümölcsök közül ilyen az alma, a körte, a birs, a zöldségfélék közül pedig a paprika, a paradicsom, a padlizsán és a sárgadinnye. Ezeknek a terméseknek a többségét akkor takarítjuk be, ha a méretük és a fajra, fajtára jellemző színük már kialakult, de ízük és állaguk csak a megfelelő körülmények között megvalósuló tartós tárolás során jön létre.

kajszi és az őszibarack nem tipikusan utóérők, de kismértékben utóérő képességgel rendelkeznek. A nem utóérő gyümölcsök leszedve már nem fejlődnek tovább, színük, ízük nem lesz jobb. A fán vagy bokron beérve válnak teljes értékűvé, a teljes, azaz a fogyasztási érés előtt leszedve fogyasztásra alkalmatlanok. Ide tartoznak a bogyósgyümölcsök, illetve a meggy, a cseresznye és a szilva.

körte

Több hetes vagy hónapos tárolásra csak az úgynevezett utóérő gyümölcsök alkalmasak, mint a körte, alma és a birs.

Fontos, hogy a tartósan tárolni kívánt termések egészségesek és sérülésmentesek legyenek.

A romlást okozó károsítók nagy része a termőföldből származik, ezért a burgonyát, a hagymát és a gyökérzöldségeket takarítsuk meg a talajszennyeződéstől, de semmi esetre se végezzünk vizes mosást.

káposztafélék leggyakoribb kártevői a különböző hernyók (pl. káposzta-bagolylepke és gyapottok-bagolylepke hernyója), illetve a meztelen csiga is előszeretettel fogyasztja leveleiket. Ezért érdemes átvizsgálni a káposztafejeket, mielőtt a tárolóba helyeznénk. A hagymát a hagymalégy, míg a sárgarépát a sárgarépalégy lárvái károsítják, melyek a gyökérnyakra lerakott petékből a tárolás során kelnek ki.

A tárolás során fellépő betegségeket elsősorban gombák okozzák. Mivel az alma és körte tárolási ideje a leghosszabb, ezeknél a gyümölcsöknél a legjelentősebbek a tárolási betegségek. A kórokozók még a betakarítás előtt kerülnek a gyümölcsre, és az ideális feltételek (hőmérséklet, páratartalom) és a szüreteléskor keletkezett mikrosérülések kedveznek a kórokozóknak, és felgyorsítják a betegség lefolyását.

Az almatermésűeknél legtöbbször a moníliás fertőzés okoz gondot. A moníliás gyümölcsrothadás (Monilia fructigena, Monilia laxa) tünetei már a betakarítás előtt is megjelennek a gyümölcsön, tárolás során azonban egy másféle tünettípussal találkozhatunk. A fertőzött, de még tünetmentes gyümölcsök a tárolás alatt barnára, majd feketésre színeződnek, és a gyümölcshúsuk rugalmassá, gumiszerűvé válik. Az alma alakja nem változik, de héja sima és fényes lesz. Ha a tárolóban magas a páratartalom, a termés felületén megjelenhetnek a kórokozó szaporító képletei is, melyek fehér színűek, és elszórtan, illetve körkörösen helyezkedhetnek el. Ezt a tünetegyüttest nevezzük „fekete almának”.

alma monília

A "fekete alma" a moníliás gyümölcsrothadás tárolás során megjelenő jellemző tünete.

Az alma másik gyakori tárolási betegsége a szürkepenészes rothadás, melyet a Botrytis cinerea gombafaj okoz. A fertőzött gyümölcs rövid időn belül barnul és elrothad. Majd a fertőzött gyümölcsöket a gomba szürkés, vattaszerű penészgyepe borítja be. Továbbá előfordulhat még penicilliumos rothadás (kórokozója: Penicillium expansum) vagy más néven zöldpenész. Ekkor a gyümölcs felületén kékeszöld penészgyep jelenik meg, vizenyős barna rothadással kísérve.

A magházpenészedés az alternáriás rothadás közismert tünete (kórokozója: Alternaria tenuis), mely betegségre bizonyos fajták fogékonyabbak, mint a Starkrimson és a Starking, melynek oka a fajtára jellemző nyitott bibecsatorna, mert ezen keresztül könnyen bejut a kórokozó a termés belsejébe.

Megjelenhet még a tárolási varasodás, melyet a Spiloceae pomi, azaz az alma ventúriás varasodását kiváltó gomba ivartalan alakjának őszi fertőzése okoz, mely során a szüret előtt megfertőződött gyümölcsökön a tároláskor jelentkeznek apró, fekete foltok az alma felületén. Ez a kórokozó habár rothadást nem okoz, de súlyos minőségrontó szerepe van.

alma

Penicilliumfertőzés okozta vizenyős, barna, rothadó folt az almán.

vöröshagymát is számos tipikus tárolási betegség támadhatja meg, amelyek lehetnek gombás betegségek, mint a szürkepenész, a fehérpenész, az alternáriás rothadás és az aszpergilluszos betegség, vagy baktériumos fertőzések, mint a baktériumos lágyrothadás és a zöldpenészes rothadást okozó Penicillium-fajok.

Sajnos a gyökérzöldségek tárolása során is több betegség jelentkezhet, melyek szintén lehetnek baktériumos fertőzések, mint a lágyrothadás vagy gombás betegségek, mint a szklerotíniás (vagy fehérpenészes) rothadás, a botrítiszes rothadás és a sztemfiliumos betegség. A burgonyát pedig az ervíniás betegség, a fuzáriumos gumórothadás és a gumó varasodása fenyegeti leggyakrabban a tárolókban.

hagyma

A hagyma aszpergilluszos betegsége (Aspergillus niger), mely elszórtan elhelyezkedő  fekete elszíneződést okoz a hagymafej külső buroklevele alatt, illetve a nyaki résznél.

Az egész éves növényvédelem színvonalas végrehajtása segíthet a tárolási betegségek megelőzésében. Azonban a termés tárolhatóságát az is meghatározza, hogy a betakarítás előtti hetekben szakszerűen végeztük-e el az öntözést és a tápanyagellátást.

A zöldségféléket a betakarítást megelőző két hétben már nem szabad öntözni, és előtte egy hónappal már nem kaphatnak nitrogén dús fejtrágyázást. A túl sok víz és a túlzott nitrogénellátás fellazítja a szöveteket, emiatt romlik a tárolhatóság, és kórokozók bejutása is könnyebb a növény szöveteibe.

A gyümölcsök tárolhatósága akkor lesz megfelelő, ha a gyümölcsfa vízellátása az érés megkezdéséig biztosított volt, és a talaj mikroelemmel (főleg kalciummal) jól ellátott volt. A kalcium nagy szerepet játszik a szövetek szilárdításában és vízgazdálkodásában a gyümölcs- és zöldségféléknél egyaránt. A kalcium a talajban és a növényben lassan mozog, felvehetőségét a túlzott kálium- és foszforellátás akadályozza.

A kedvező tárolási körülmények fajtánként eltérőek, de minden termény számára nagyjából megfelel a 11-12°C-fok körüli és 85-90% relatív páratartalmú helyiség, ahol 2-4 hónapig a legtöbb tartósan tárolható zöldség és gyümölcs károsodás nélkül eltartható.

A termény betárolása előtt fontos, hogy a helyiséget és a tárolásra szánt ládákat tisztítsuk meg az előző évi növénymaradványoktól. Sőt, ki is fertőtleníthetjük benzoesav-tartalmú kertészeti fertőtlenítőszerrel. Gondoskodjunk a rendszeres szellőzésről, hogy megszabaduljunk az érő gyümölcsökből felszabaduló etiléngáztól, illetve a betárolt termést havonta ellenőrizzük és válogassuk át, amennyiben szükség van rá.

Forrás: Agroinform - Ne vesszen kárba a leszüretelt gyümölcs és zöldség! Így előzd meg a tárolási betegségeket!