ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK

Az erdélyi kopasznyakú tyúk tenyésztésének története: az évszázados alkalmazkodás példája 

Az erdélyi kopasznyakú tyúk az egyik legkülönlegesebb őshonos magyar baromfifajta, amelyet már a 19. század második felében is nyilvántartottak a Kárpát-medencében. Elsődleges elterjedési területe Erdély volt, azon belül is a Székelyföld, ahol a viszontagságos időjárás, a takarmányhiány és a zord életkörülmények mellett is életképesnek bizonyult. A fajta kialakulásában közrejátszott, hogy a természetes szelekció mellett a gazdák előnyben részesítették a szívósabb, jobban tojó, kevesebb gondozást igénylő egyedeket. Az Agrárminisztérium 2004 óta elismeri és őshonosként tartja nyilván a fajtát, így állami génmegőrzési programban is szerepel.

Az erdélyi kopasznyakú tyúk megjelenése és jellemzői: különc, mégis praktikus 

A legszembetűnőbb tulajdonsága a csupasz nyaka, amely recesszíven öröklődik, és bár esztétikailag megosztó lehet, fontos funkcionális előnyökkel is jár. A tollhiányos nyaki terület segíti a hőleadást, ezáltal a fajta jobban bírja a nyári meleget. Testalkata közepesen nagy, a tojók testsúlya 2–2,5 kg, a kakasoké 2,5–3,5 kg között mozog. A tollazat színe változatos: fekete, fehér, kendermagos és sárga egyedek egyaránt előfordulnak. A taréj egyszerű, élénkpiros, a csőr általában sárga vagy szarvszínű.

Az erdélyi kopasznyakú fajta tartásának előnyei és hátrányai: robusztusság vagy esztétikai hátrány? 

Ez a fajta rendkívüli vitalitással rendelkezik, kevésbé érzékeny a környezeti hatásokra és betegségekre, így háztáji körülmények között is jól tartható. A tojók évente akár 160–180 tojást is képesek lerakni, aminek héja többnyire sárgásbarna és közepes méretű. A gazdák körében gyakori érv a tartása mellett, hogy igénytelen, jól legel, és a szabad tartást kifejezetten igényli. A leggyakrabban emlegetett hátrány az esztétikai megítélés: a kopasz nyak sokakban idegenkedést vált ki.

Az erdélyi kopasznyakú tyúk gondozása és ápolása 

A fajta kifejezetten alkalmas félintenzív és extenzív tartásra, a zárt tartást azonban rosszul viseli. Mozgásigénye nagy, a kifutó, illetve tágas karám elengedhetetlen számára. A napi rutinban szerepeljen rendszeres friss ivóvíz biztosítása, a tojóládák tisztántartása, valamint az éjszakai pihenőhelyek fertőtlenítése legalább havi rendszerességgel. Tollazatuk jól ellenáll az időjárási viszontagságoknak, ám a kopasz nyakrész védelmére extrém hideg esetén külön figyelmet kell fordítani!

Az erdélyi kopasznyakú tyúk táplálása: takarmányozási szempontok a háztáji és félintenzív rendszerekben 

Táplálkozási igénye mérsékelt, de a jó minőségű tojástermeléshez és a megfelelő húskihozatalhoz gondosan megválasztott takarmányra van szükség. Alapja lehet házi keverék (kukorica, búza, árpa), amelyet zöldtakarmánnyal, konyhai maradékkal, valamint rovarokkal egészíthet ki. A mészhiány megelőzése érdekében javasolt zúzott kagylóhéjat vagy mészkövet biztosítani. Takarmánykiegészítők közül a probiotikumok és vitaminkészítmények különösen hasznosak a hideg évszakokban!

Tenyésztés és genetikai fejlesztés: a fajta fenntartása és javítása 

Az erdélyi kopasznyakú tyúk esetében a cél nem pusztán a termelési mutatók javítása, hanem az őshonos tulajdonságok fenntartása is. A tenyésztési programok során fontos a beltenyésztés elkerülése, valamint a jellegzetes fajtajegyek – például a nyaki tollhiány – következetes örökítése. A génmegőrzési program keretében szelektált tenyészállatokkal történik a vérfrissítés. A megfelelő tenyészkakas és tojó kiválasztása nem csupán küllemi, hanem viselkedési jegyek alapján is történik.

Az erdélyi kopasznyakú tyúk jellegzetes betegségei és megelőzési lehetőségek 

A fajta egyik legnagyobb előnye a kiváló ellenálló képesség. Mindazonáltal a baromfikra jellemző betegségek – például kokcidiózis, fertőző bronchitis vagy Marek-kór – itt is veszélyt jelenthetnek. A megelőzés alapja a higiénia, a stresszminimalizálás és a korai vakcinázás. A kopasz nyakrész miatt télen fagyási sérülések is felléphetnek, ezért zárt, huzatmentes ól biztosítása elengedhetetlen! Fontos továbbá a belső élősködők rendszeres féregtelenítése.

Kinek ajánlott az erdélyi kopasznyakú tyúk tartása? 

Amennyiben Ön kis léptékű, háztáji baromfitartással foglalkozik, és fontosnak tartja az őshonos fajták megőrzését, az erdélyi kopasznyakú kiváló választás lehet! Ideális olyan gazdaságokban, ahol elsődleges szempont a fajta túlélőképessége, az egyszerű tartásmód, valamint a természetes viselkedési formák megfigyelhetősége. Kezdő és haladó gazdálkodók számára egyaránt ajánlott, főként olyan környezetben, ahol a modern hibridek túlérzékenyeknek bizonyulnak.