Miért tilos a villanypásztor vezetékek és szalagok csomózása? 

A villanypásztor rendszerben minden egyes rossz illesztés egy-egy gyenge pontja a villanypásztorrendszernek, ahol az energia elvész.

A csomózás vs. csatlakozó Szalag vagy vezeték szakadás esetén a két vég összecsomózásakor két dolog történik:

• Fizikai lazulás: A szálak nem érintkeznek felületesen. A laza kapcsolatnál szikrázás (ívhúzás) keletkezik.

• Kémiai folyamat: A szikra és a levegő hatására az érintkező felületek oxidálódnak (megfeketednek). Az oxidréteg szigetel.

• Eredmény: Megnő az átmeneti ellenállás. Egyetlen rossz csomó jelentős Volt mennyiséget is levehet a feszültségből!

• Megoldás: A fém vezeték- és szalagösszekötők (csatok) nagy felületen, mechanikailag összeszorítva tartják a szálakat, garantálva a tökéletes áramátadást.

Villanypásztor Szerelési Tudástár – Gyakori Kérdések

Miért nem szabad csak egyszerűen összecsomózni a villanypásztor vezetéket, ha elszakad?

A zsinórok és szalagok egyszerű összecsomózása a villanypásztor rendszerek egyik leggyakoribb és legnagyobb hibája. A csomózásnál a vezetószálak (réz vagy rozsdamentes acél) nem érintkeznek megfelelően, ami hatalmas ellenállást generál. Emiatt az áram "átugrik" a hézagokon, folyamatos szikrázást okozva, ami idővel elégeti a vezetéket és drasztikusan lecsökkenti a kerítés feszültségét. Szakadás esetén vagy toldásnál mindig használj horganyzott vagy rozsdamentes vezetékösszekötőket a folyamatos áramellátás garantálásához.

Hogyan alakítsam ki a kapukat, hogy ne rázzon meg, amikor kinyitom?

A kapuk kialakításához szigetelt kapufogókra és hozzájuk tartozó kapuszigetelők elhelyezésére van szükség. Ezek lehetővé teszik, hogy a feszültség alatt lévő rendszert áramütés nélkül tudd megbontani a be- és kilépéshez. Javasoljuk a komplett rugós vagy rugalmas zsinóros kapukészletek használatát, amelyekkel könnyen áthidalhatóak az átjárók, miközben záráskor a kerítés feszessége is megmarad.

Milyen kábellel vihetem át az áramot a kapu alatt a földben?

A kapuk alatti összekötéshez vagy a készülék és a kerítés közötti távolság áthidalásához (ha az a földben vagy falon fut) szigorúan tilos normál háztartási villamossági kábelt használni! A villanypásztor 8.000-12.000 Voltos feszültséggel dolgozik, ami a sima kábel szigetelését azonnal átüti, és az áram a földbe szökik. Erre a célra kizárólag a speciális, kettős szigetelésű nagyfeszültségű földkábelek alkalmasak.

Hogyan és hova kell elhelyezni a földelőkarókat?

A jó földelés a rendszer alfája és ómegája. A készülék földelési pontját rozsdamentes vagy horganyzott földelőkaróhoz kell csatlakoztatni, amelyet legalább 1 méter mélyen kell a nedves talajba ütni. Nagyobb teljesítményű készülékeknél, vagy ha a talaj túl száraz, sziklás, akár 2-3 földelőkaró leszúrására is szükség lehet (egymástól 3 méter távolságra, sorba kötve). Soha ne használd a ház meglévő villámhárítóját vagy vízvezetékét földelésnek!

Kötelező a "Vigyázat, villanypásztor!" figyelmeztető tábla kihelyezése?

Igen, a jogszabályok értelmében minden olyan villanypásztor kerítést, amely közúttal, közterülettel, vagy nyilvános ösvénnyel (pl. túraútvonallal) határos, egyértelműen jelölni kell. Sárga színű, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni a kerítésre legalább 50 méterenként, az iránytöréseknél, valamint minden kapunál, ahol a gyalogosforgalom esélye fennáll.

Honnan tudom, hogy a kerítés minden pontján van áram?

Ne bízd a véletlenre vagy a hagyományos "fűszálas" módszerre! Egy profi villanypásztor teszter (feszültségmérő) használatával pontosan, számokban (Volt) láthatod a kerítés teljesítményét. A digitális teszterekkel gyorsan megtalálhatod a hibaforrásokat (pl. bokorra nőtt fű vagy szakadt vezeték), mert pontosan megmutatják, hol esik le hirtelen a feszültség az adott szakaszon.